2009. június 5., péntek

Lucc 8 hónapos

Ebből az alkalomból megkapta élete első igazi kis cipőcskéjét (nah jó,jó ezt amúgy is vettem volna neki, de olyan jó, hogy van mire fogni a pénz költést :-))).
Elképesztően szalad az idő!



Ha ránézek, alig akarom elhinni, hogy fél évvel ezelőtt még szinte semmit nem tudott. Ahhoz képest rengeteget változott. Az előző hónaphoz képest alig valamit.
Hosszát, súlyát nem tudom. Nem szoktuk mérni, de biztos, hogy nőtt is meg gyarapodott is valamennyit. Foga továbbra is csak kettő van, és egyelőre változatlanul csak forogva hajlandó közlekedni, vagy még úgy sem. Igazi kis lustaság :-))
Bár ha rámolásról van szó, akkor azért lehet rá számítani:


Szereti megtámadni a TV állványt, és valamiért imádja a poháralátéteket leszedegetni onnan. Bár a mozgásában tényleg nincs előre lépés, de kb. 10 napja rájött, hogy a pihenőszékében, amiben egyébként etetni szoktam, fel lehet venni más- nemcsak félig fekvő- helyzetet is, amit a nagyok ülésnek neveznek. Azóta ezt előszeretettel gyakorolja minden étkezésnél, amitől egy kicsit hosszabbra nyúlnak az etetések. Egyedül ülni még nem tud, de egyre ügyesebb ezen a téren, és ha megfogom a két kis kezét amikor a hátán fekszik, akkor húzza fel magát. Irtó édes.



Amióta rátalált a saját hangjára sokszor hallatja is, és ehhez néha igazi elszánt arcot vág. A fenti képen is egy ilyen pillanatot sikerült megörökíteni.

Lassan pont egy hónapja írom ezt a blogot, úgyhogy a nyolcadik hónapról már elég sok képet feltettem, de azért a galériába összegyűjtöm a legjobbakat és még néhány olyat is töltök fel, amelyeket nem csatoltam az eddigi írásaimhoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése