A január az évnek az a szakasza, amelyet a legkevésbé sem szeretek. Mert hosszú, mert hideg, mert sötét, mert unalmas...Legalábbis eddig ezt gondoltam. De most, hogy ilyen szép helyen lakom és ilyen szerető családban élek, már kicsit máshogy gondolom.
Már napok óta havazik, és bár ez rengeteg hólapátolással jár (aminek az oroszlánrészét Gábor végzi, de azért én is besegítek), a látvány kárpótol minket: a kertünk és az utcánk gyönyörű. A télnek ezt az arcát tényleg nem lehet városokban látni. A havat Budapesten is szerettem, de ez egész más...
...ebben lehet hóangyalt csinálni.
...ez olyan sok, hogy eltünteti a kertben a szintkülönbségeket.
...ez szép fehér marad.
Miközben pedig odakint hideg van és esik a hó, idebent a jó meleg lakásban sem unatkozom. A lányok gondoskodnak a folyamatos foglalkoztatásomról. Luca már nagy lány, és nagyon aranyosan eljátszik egyedül is, de azért késő délután, amikor hazaér az oviból vagy hétvégenként természetes, hogy igényli egy kicsit a velünk való játékot is. Legújabb kedvence a memória játék, amiben elképesztően ügyes. Olyan nagyon vigyáznom sem kell, hogy ne szedjek fel túl sok párt, mert sokszor jobban emlékszik arra, hogy mi hol van, mint én. Nagyon szeret kirakózni és szerep-játékozni is. Nagy sláger az óvodázás és a boltozás.
A lányok nagy szerelmei a fiúk. Ezzel persze semmi újat nem mondtam, de most még nem az udvarlókra gondolok, hanem a bátyókra. Luca teljesen be van sózva, amikor tudja, hogy jönnek a srácok. Bálint az imádott nagy testvér, Bencéről pedig le sem lehet ilyenkor vakarni, és Bence egész jól állja a sarat. Néha persze jól egymásnak esnek, de egy dörgedelmes atyai hang, vagy egy álmos, ám de annál mérgesebb Bálint gyors kibékülést szokott hozni.
Na, hol vannak a hiányzó jengák?
Helyes megfejtőink között értékes jutalmakat sorsolunk ki.
Helyes megfejtőink között értékes jutalmakat sorsolunk ki.
Sárika
lassan egy éves lesz, és egy igazi kis energiagombóc. Eljött az az
időszak, amikor mindent be kell dugaszolni, le kell zárni, feljebb,
esetleg még feljebb kell rakni. És szeret, sőt nagyon szeret mászni
négykézláb,
Lucára,
a kidobásra ítélt párnákra,
a lépcsőre,
a régi pihenőszékébe,
egyszóval bárhova. Így persze nekünk is nagyon résen kell lennünk, de nem bánom, mert mindemellett továbbra is nagyon jó kislány, és csupa-csupa mosoly. És ettől nekünk is mindig jó kedvünk lesz.
A lányok nagy szerelmei a fiúk. Ezzel persze semmi újat nem mondtam, de most még nem az udvarlókra gondolok, hanem a bátyókra. Luca teljesen be van sózva, amikor tudja, hogy jönnek a srácok. Bálint az imádott nagy testvér, Bencéről pedig le sem lehet ilyenkor vakarni, és Bence egész jól állja a sarat. Néha persze jól egymásnak esnek, de egy dörgedelmes atyai hang, vagy egy álmos, ám de annál mérgesebb Bálint gyors kibékülést szokott hozni.
A kis gézengúzok
Megkönnyebbítendő Gábor szakdolgozat írását, elmentünk pár napra Szombathelyre Györgyi mamához. Pocsék idő volt, így kinti programról nemigen lehetett szó. Elmentünk hát játszóházazni a Czeglédy gyerekekkel. Jó döntés volt, mert kicsi, nagy egyaránt jól érezte magát.
Szóval azt mondtam volna, hogy a január unalmas?! Persze hogy nem az! Mert amióta gyerekeim vannak ebbe is, csakúgy, mint az életem minden részébe, sok színt és rengeteg örömöt hoztak.
