2009. június 10., szerda

Kúszás és karfiol

Ma két olyan dolog is történt, aminek nagyon örülök, és egyébként semmi közük egymáshoz :-)).
Az egyik, amit már régóta vártam, hogy végre elkezdett kúszni a Lucus. Már sokmindent kipróbáltam, hogy a forgáson kívül más mozgásformára is rábírjam, de teljes volt a kudarc (eddig), és az igazat megvallva már kezdtem egy kicsit aggódni. A körülöttem lévő kisgyerekek, aki hasonló korúak már rég előrébb tartottak ezen a téren, és persze tudom én, hogy egyéni fejlődés meg minden, de azért izgatott a dolog. Nah, de ennek vége!! :-))

Azt gondoltam, hogy kaja, kutya esetleg valamelyik játéka miatt fog elkezdeni kúszni vagy mászni. Az utóbbi lett a befutó. A kisautója ért meg neki ennyit! Persze rém büszke volt magára és hatalmas örömujjongások kíséretében mutogatta egy darabig a tudását. Amikor letettem aludni, még akkor is próbálgatta az új mozdulatot altatás közben, pedig már nagyon álmos volt. Így egy kicsit nehezebben aludt el. Szóval adódnak majd ebből azért problémák is.

A másik aminek nagyon örülök, hogy megkóstoltattam ma vele a karfiolt és nem köpte ki, sőt! Kimondottan ízlett neki. Karfiolt, rizst, egy kis olajat és bazsalikomot turmixoltam neki össze, és fel voltam rá készülve, hogy mind a három pohárral nekem kell majd megennem. De szerencsére nem így lett, így holnapra is meg van az ebédje.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése