Tegnap fél éves lettem. Olyan gyorsan történt mindez. De ez nem csoda, hiszen jó társaságban csakúgy repül az idő. A héten védőnéninél és doktor néninél is voltunk, mert ez egy olyan kor, amikor mindenki kíváncsi arra, hogy mekkora vagyok, mit eszek, mit tudok, vannak-e már fogaim, stb...és már megint kaptam egy szurit! Azért ezt már egy kicsit unom!
Ami a többi paraméteremet illeti: 68 cm és 6400 gr vagyok, már magabiztosan forgok jobbra-balra, kevésbé magabiztosan állok négykézláb, miközben nagyon édesen ringatom a fenekemet. Minden héten járok úszni, ezt azért is szeretem, mert apa mindig, anya pedig majdnem mindig elkísér, és nagyon helyes srácok is vannak a csoportomban. Mindent a számba veszek, amit a kezembe adnak, és még mindig nincs egy darab fogam sem, de már nagyon gyötörnek. Már nemcsak szopizok, hanem eszek is ezt-azt. Szeretem az almát, barackot, banánt, répát, krumplit, gesztenyét, de nem túlzottan csípem a cukkinit, bár anyukám kedvéért abból is legyűrök néhány falatot. A késő délutáni vaníliás tejpépet viszont nagyon szeretem, azért hajlandó vagyok akár a székből is kiugrani!
Az éjszakát még nem alszom át, kelek egyszer négy és hat között, de anyukám nem bánja. Állítólag. Különben én is úgy látom, hogy nem olyan lestrapált, mint általában szoktak lenni az anyukák egy fél éves baba mellett. Ebből arra következtetek, hogy jó gyerek vagyok.És elégedett is vagyok mindazzal, ami eddig velem történt. Ezért is igyekszem mindig mindenkire mosolyogni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése