Mennyből az angyalok...

...idén is eljöttek hozzánk. És mint minden évben, most is szép és meghitt volt a karácsony. 

Mielőtt megszülettek a gyerekeim, nem gondoltam, hogy a karácsonyi varázslat és mese megteremtése nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik, és igényel némi átgondolást és kedves kis színpadi jeleneteket. De megéri! Százszor is megéri! Csak egyszer tudnék még úgy hinni valamiben, mint Luca ebben a mesében! Persze bőven kárpótol a gyerekek hite, és az érzés, hogy örülni én is nagyon tudok velük.

Az elmúlt három évben nagyjából kialakult az ünnepi menetrend. Nálunk 24-én reggelre érkezik meg a karácsonyfa, amit természetesen Luca vesz észre elsőnek, mert mi felnőttek olyan mélyen alszunk, hogy semmire nem ébredünk fel. Még az angyalok csilingelésére sem. Így már egész nap gyönyörködhetünk a szép fában, és találgatjuk, hogy vajon estig ideérnek-e az angyalok az ajándékokkal is, mert hát annyi dolguk van, és ki tudja...De így, hogy a fát már éjszaka meghozza a Jézuska, és segítői az angyalok, az ajándékokkal már sokkal egyszerűbb dolguk van. Könnyebben be tudják csempészni a fa alá azokat egy alkalmas pillanatban.

Az idén Sárika is teljes jogú résztvevője volt az ünnepi szertartásnak. Nagyon tetszett neki a karácsonyfa, a díszek (amiket előszeretettel hinta-palintáztat a mai napig), a csillagszórók és a közös éneklések, amelyekbe itt-ott ő is bekapcsolódott. Ebben egyébként évről-évre jobbak vagyunk, amiben nagy szerepe van a gyerekeknek, mert egyre szívesebben énekelnek, egyre többet, aminek én nagyon-nagyon örülök.

Az ünnep elengedhetetlen része nálunk is a közös vacsora/ebéd. Most már tényleg hagyományosnak mondható menüsorunk van, és ezt nem vagyunk restek végig is enni. Fácán leves, libamáj, lazac, krumplisaláta, tiramisu, diós linzer, reszelt túrós süti. Az idén ezek kiegészültek a mami által sütött kacsával, töltött káposztával, mákos kaláccsal. 

Nem mondom, hogy kár hogy egy évben csak egyszer van karácsony, mert biztos, hogy ettől is olyan különleges ez az ünnep. És jó várni, készülni rá évről-évre, és örülni mindennek, ami ilyenkor történik.