Amikor én még kislány voltam

Készítettem néhány fényképet a saját régi képeimről azzal a céllal, hogy majd szépen "összevagdosom" őket néhány Luca-fotóval. Addig is úgy gondoltam közkinccsé teszem őket:

Pár hetesen még ilyen viccesen néztem az engem fényképezőket :-))

Apu kezében, hanyagul a vállára támaszkodva nézek teljesen más felé.

Éppen készülök kirámolni a szekrényt.

Az első karácsonyom.

Kisfiúsan.

Angolspárga

Azt mondják, hogy a kisbabák nagyon hajlékonyak és lazák. Nem tudom, hogy így van-e, de hogy Lucára mindkettő igaz, az biztos.

Néha annyira kitekeredik a lába, hogy inkább megigazítom neki, mert már nekem fáj :-)).

Csak csajok

Tegnap megint tartottunk egy baba-mama találkozót Ágival, Danával és a nagy pocakos Andival. Mivel nagy valószínűséggel Andinak is kislánya lesz, ezért tényleg egy igazi "csaj buli" volt, már amennyire két nulla évessel lehet bulizni :-)). Az volt a terv, hogy megnézzük az Andiék esküvőjén készült felvételeket, de természetesen azok otthon maradtak ( az a fránya kismama alcheimer... :-))).

A lányok továbbra is tündériek. Persze Luca most is kivert két akkora hisztit, hogy biztosan még két emelettel lejjebb is lehetett hallani, ezzel együtt egészen tűrhető volt ahhoz képest, hogy milyen meleg volt, mennyire keveset aludt délután és hogy idegen helyen voltunk.

Érdekes látni már most, hogy mennyire más a két gyerek habitusa. Dana nyugodt, szemlélődő, türelmes (ahogy én látom), Luca ezzel szemben kb. fél percig képes egy dologra figyelni és elég hektikus a viselkedése.

Egy ideig el voltak a földön, persze mindkettőjüknek ugyanaz a játék kellett. Sajnos be kell látnom, hogy Luca sokkal erőszakosabb volt, nem nagyon hagyta Danát, ha neki is kellett egy játék. Közben oda kellet arra is figyelnünk, nehogy belekapjanak egymás szemébe. Még egyáltalán nem érzik, hogy ezzel fájdalmat okoznak.

Elnézve ezeket a képeket, én már egyáltalán nem látom a lányok között lévő 7 hét korkülönbséget (Lucc idősebb).